Jáspis

Hidrotermás eredetű jáspis hematit zárványokkal.

Hidrotermás eredetű jáspis, melyet utólagosan tektonikus hatás ért ezért felaprózódott szögletes darabokra vagyis breccsásodott.

Szferulitos (gömbös mintázat) riolit. Egy riolit lávafolyást utólagosan ért kovásodás miatt alakult ki jellegzetes mintázata. Lelőhelye: Madagaszkár

A 2000-es évek elején fedezték fel és az óceánhoz való közelsége (apály esetén bányásszák) és hasonló mintája miatt kapta nevét.

Ásványai: kvarc, (amfibol, piroxén, földpát)

Szferulitos (gömbös mintázat) riolit. Egy riolit lávafolyást utólagosan ért kovásodás miatt alakult ki jellegzetes mintázata. Sztromatolitokhoz és algákhoz nincs köze, mit ahogy számos helyen elterjedt, hasonló mintázata miatt.

Lelőhelye: Madagaszkár

Ásványai: kvarc, piroxén (egirin), amfibol (riebeckit, pargazit), albit

A leopárd jáspis egy vulkanikus szilíciumban gazdag kiömlési kőzet, vagyis riolit. A jellegzetes foltok a kőzetet utólagosan ért kovásodás termékei.

A dalmata jáspis, sok eddig említett jáspishoz hasonlóan kőzetnek tekinthető, ezen belül is riolitnak nevezhetjük. A fekete foltok benne amfibol kristálycsomók. A mikrokristályos alapanyagban megtalálhatóak a földpátok és a kvarc is.

A képjáspis erezetéről és mintájáról kapta a nevét. Valamikor egy sima barnás vulkáni üledékes kőzet volt ezezet nélkül, vagyis a levegőbe kerülő vulkáni törmelék (hamu) visszahullásából keletkezett. Ezt tufának hívjuk kőzettévált, megszilárdult formájában. A szilíciumban gazdag riolitos vulkánosságnál gyakran előfordul, hogy magas kova tartalmú oldatok áramlanak át a környező kőzeteken kovásítva azokat. Ez történt itt is. A kőzekben látható erek és minták egy ilyen utólagos hatásnak köszönhetőek.

A picasso jáspisban vöröses és zöldes színek dominálnak. Ez a vastartalmának köszönhető. Tulajdonképpen üledékes vasércről beszélünk, amely rendkívül idős, mikrobák által oxidált hematitból és kovából (kvarc) áll. Ezt a mikrobiális vasércet metamorf hatások érték, így forma és színvilága még inkább kezdett hasonlítani Picasso egyedi stílusához.

A mooakit jáspis üledékes eredetű valódi jáspisnak (kvarcváltozat) tekinthető.  Apró tengeri élőlények (radioláriák) vázaiból keletkezett. Ezek az élőlények nyílt, mélytengeri körülmények között halmozódtak fel az aljzaton, idővel pedig kova vázuk kőzetté vált. Ezt hívjuk radiolaritnak. Tűzkőként szélesebb körben ismert, ugyan is az őskorban is ilyen radiolarit ezközöket használtak a tűzgyújtáshoz. A mooakit jáspis tehát olyan tűzkő, amit enyhe mállás ért. Egyes részei ezért kifakultak.

A turritella jáspis egy üledékes eredetű, fosszília tartalmú mészkőből kristályosodott át kovává utólagos hatásra. A Turritella egy sekélytengeri környezetet kedvelő csiga fajta és ebben a kőzetben vázmaradványai nagy mennyiségben felhalmozódtak.

A cappuccino jáspis egy átalakulást szenvedett márga (=Tengeri üledékes kőzet amely agyagos és meszes részek váltakozásából áll.). A kőzettéválás során, az agyagos és meszes sávok jobban elkülönültek, létrehozva a csíkos mintázatot a kőzetben.

A zebrajáspis tulajdonképpen átalakult dolomit (=üledékes kőzet). Jellegzetes zebra csíkjait egy alacsony hőmérsékletű hidrotermás (melegvizes) ércesedésnek köszönheti, amely galenitet hozott a kőzetbe. A húzott zebra minta tipikusan erre az ércesedésre jellemző. Azért lett jáspis a kereskedelmi neve, mert a dolomit ami keményebb a kalcitnál és nem pezseg sósav hatására könnyen összekeverhető a tömeges kvarccal az avatatlan szem számára.

A dongó vagy bumblebee jáspis sárga, csíkos színéről és mintájáról kapta a nevét. A sárga színt realgár (arzén ásvány) és pirit okozza. Nem jáspisról van szó, sokkal puhább kalcitot figyelhetünk meg.mint a kőzet fő alkotója.

A szövetet és az összetételt tekintve, természetes átalakult mikrogránitról van szó. A szürke ásvány kvarc, a fekete biotit, a zöldes, meg bomlott albitnak és ortoklászlank bizonyult. A földpátok (talán hidrotermás hatásra?) elkezdtek agyagásvánnyá alakulni így lehetséges, hogy a zöldes homogén részben a szmektit csoport (duzzadó agyagásvány) egyik ásványát is sikerült kimutani. A zöld színért talán az átalakulás lehet felelős, ami nyomelemnyi mennyiségben rezet, vagy ólmot hozhatott a rendszerbe. Az ólomról tudjuk, hogy a mikroklinben zöld színt okoz, ekkor beszélünk amazonitról (Az amazonit nevet, csak a mikroklin zöld változatára használjuk, a zöld albitra és ortoklászra nem!).