Opál

Amit az opálról tudni érdemes…

Az opál, amorf, nincs hosszú távú kristályos rend benne, SiO2 és víz alkotja. Képlete: SiO2 x nH2O. Két fő fajtát különböztetünk meg drágakő szempontból. A Nemes opált és a közönséges opált. A nemesopál szerkezete mikrométer nagyságrendű kovasav szerkezetekből áll, amik a fény hullámhosszával összemérhetőek. Amikor (erősítő) interferencia lép fel akkor láthatjuk az opálban a „tüzet”. A közönséges opálfajták, mint: a tűzopál, a tejopál, a faopál, a mézopál, a pink opál és az üvegopál, nem mutatják ezt a jelenséget, de változatos színük miatt kedvelt drágakövek és ékszer alapanyagok. 

Hogyan ismerjük fel az eredeti nemesopált?

• Súly: Az opál sűrűsége kb. 25%-kal kisebb mint a kvarccé így kézbe véve kicsit könnyebb lesz. Még az üveg is kicsit nehezebb nála.
• Tapintás: Az opál felülete gyakran szívja a vizet, különösen akkor ha nem teljesen stabil (pl: Etióp opálok nagy része). A nedves ujj tapad az opálhoz. A stabil opáloknak az üveghez hasonló tapintásuk van és vízszívó hatásuk kisebb. Az opál tapintása lehet selymes és üveges is, lelőhelyétől függően.
• Színjátszás: A nemesopál utánzatok színei jól elválasztottak, nem átmenesesek, olyanok mintha színes pikkelyekből állnának. A természetes opálok ezzel ellentétben színátmenetesek is lehetnek, a színek nem egyenes vonal hanem gradies szerűen halványodnak, erősödnek. 
• Textúra: Az utánzatok általában ismétlődő mintázatot mutatnak, az eredeti opáloknál sosem látunk két egyforma területet. A szintetikus opálok egyik legmeghatározóbb bélyege az oldalnézetben látszódó oszlopos színjátszás. Az igazi opálokban nem oszlopos, hanem szabálytalan a színek váltakozása. 
• Megmunkálás: Ha csiszolt kabosonokkal van dolgunk az oldalnézet segít a doubletek és tripletek felismerésében. Eredeti opál felhasználásával készítenek doubletokat és tripleteket. Ezek lényegében szendvics szerűen összeregaszott szerkezetek, amikben egy néhány mm vastag eredeti opál lap van legfelül vagy egy üveg/kvarc lencse alatt középen. Legalul fekete vagy színes (fekete-ónix) háttér van ami kiemeli az opál csillogását. A teli opál csiszolatok a doubletekkel szemben értékesebbek és keresettebbek.
• Buborékok: Az opálban nincsenek buborékok, ellenben gykoriak a szilárd átlátszatlan zárványok. Az opalit ami egy műtermék (üveg jellemzően buborékokkal) nem opálfajta.

A közönséges opál és a kvarc kapcsolata a gyakorlatban:

A kvarc és az opál között belső szerkezeti és összetétel beli különbség is van, elvégre külön ásványok, ám minkettő fő alkotóegysége a szilicium-dioxid. Az opál mivel amorf és nincs benne hosszú távú rend ezért sosem alkot szépen fejlett szabályos lapokkal határolt kristályokat ellentétban a kvarccal. A természetben nem csak tiszta opál és külön tiszta kvarc fordul elő. Számos geológiai környezetben találunk olyan kőzetet amiben keverten van mikrokristályos opál (c, ct) kvarc és amorf SiO2 (természetes üveg) is. Ezeket hívjuk összefoglaló néven kovának. (Ez a kőzet opálnak néz ki, kagylósan törik akár csak a kvarc és nehezebb mint az opál, de könnyebb mint a kvarc. Lehet üledékes: tűzkő és vulkanikus: limnikus kova (hidrokvarcit).

Forrás: Az Ásványos