Amit az achátról tudni érdemes…

Az achát a kvarc (azon belül kalcedon) egyik mikrokristályos vagy kriptokristályos változata. Szalagosan vagy sávosan elhelyezkedő, mikroszkopikus vagy nagyon apró kristályok alkotta tömeges halmazai oldatokból válnak ki. Az achátnak számtalan változata van, amelyek színükben vagy szennyezőanyag-tartalmukban különböznek egymástól.

Az achátok képződéséhez két tényezőre van szükség. Mindenekelőtt kell egy üreg, vagy repedés, ami még kitöltetlen, illetve szükség van fluidumra (lehet folyékony, vagy gázhalmazállapot) ami szilíciumban gazdag.

Az achátok főleg vulkáni területek környékén fordulnak elő, gyakran magában a lávakőzetben, mert ott állnak rendelkezésre ezek a tényezők. A magmában lévő gázok megrekedhetnek így a kőzetben üreg keletkezik. A kovát (szilícium-dioxid) pedig általában biztosítják a vulkanizmust kísérő oldatok, gyakran a csapadékvízzel keveredve. Az üreg oldalán a túltelítetté váló oldatból elindul a szilícium-dioxid kicsapódása, vagyis a kristályosodás. Az achát mikrokristályos kvarc 90%-ban de megjelenik benne egy másik ásvány (más szerkezet, de ugyan olyan összetétel) a moganit is. A kristályméretben és szerkezetben változó sávok kívülről befelé való egymásra épülése okozza az achát sávosságát. Az összetétel változástól függően az egyedi sávoknak egészen eltérő is lehet a színük.

Ez a folyamat nem csak vulkáni üregekben játszódhat le, hanem bármilyen környezetben, üregben, például fa pórusaiban is. Így is keletkezhet a faachát (kövesedett fa).