korall

Amit a korallról tudni érdemes… A piacon található vörös korallok 95%-a festett. A vörös nemeskorall (Corallium rubrum) ritka, és az országok nagy részében szigorúan védett. A mi korall ékszereink fehér, vagy krémszínű korallokból készülnek. A korall gyöngyökhöz az elhalt korallokat gyűjtik be, (ma már gépesítve). (Bizonyos helyeken pedig tenyésztik.) A gyöngyök készítése során a különböző …

Unakit

Amit az unakitról tudni érdemes… Az unakit két láthatóan elkülöníthető ásványból áll: epidotból és káliföldpátból. Gránit átalakulása során a plagioklász földpát epidottá alakul, míg a káliföldpát és kvarc megmarad. Az epidot és a káliföldpát mellett a kvarc is gyakori az unakitban. Az Unaka hegységben fedezték fel (USA),  nevét innen kapta. Forrás: Az Ásványos Az unakit …

Rodokrozit

Amit a rodokrozitról tudni érdemes… A rodokrozit a kalcithoz hasonló szerkezettel rendelkezik, (azzal szilárd elegysort, alakot (Ca,Mn) ) Képlete: MnCO3 A kalcium helyett a rodokrozitban mangán található. A mangán (Mn2+) felelős jellegzetes rózsaszín színéért is. Régebben málnapátnak is hívták. A Kárpát-medencében híres előfordulása a Gutin-hegységben (Máramaros) található Kapnikbánya. Argentínában és Peruban is találhatóak híres előfordulásai. …

Aventurin

Amit az aventurinról tudni érdemes… Az aventurint sokan kvarcváltozatnak tekintik, ám keletkezését figyelembe véve inkább kőzetként kezdte. Kristály szemcséi a teljes kőzetciklust végigjárták (magmás-üledékes-metamorf) ugyanis magmás kvarcként kezdték, majd mállás és szállítódás után üledékes homokkő vált belőlük. Az érett homokkő főleg kvarcot és csillámokat tartalmaz, de a hematit is előfordulhat benne. Ez metamorfizálódott, és így …

Gránát

Amit a gránátról tudni érdemes… A gránát egy ásványcsoport melynek egyik leggyakoribb tagja az almandin. Az almandin vasat tartalmazó aluminium gránát. (Fe3Al2(SiO4)3) Ebből a vörös színű gránátfajtából készül a csiszolatok és ékszerek nagy része. (további alumínium gránátok: spessartin, pirop és kalcium gránátok: andradit, uvarovit, grosszulár) A gránát köbös kristályrendszerben kristályosodik, legjellemzőbb kristályformája a romdodekaéder, de …

Hegyikristály

Amit a hegyikristályról tudni érdemes… Hegyikristály alatt, a víztiszta fehér kvarcváltozatot értjük. Képlete SiO2, kristályrendszere trigonális. Elsődlegesen magmás kőzetek üregeiben fordulnak elő kifejlett kristályokként. Magyarországon is előfordul, a Tokaji-hegységben, a Mátrában és a Mecsekben. A világon legnagyobb lelőhelyeik: Brazília, India és Madagaszkár. A csiszolt hegyikristály ellenőrzése: A hegyikristályban gyakran fordulnak elő különböző zárványok. Az eredetiség …

Tigrisszem

Amit a tigrisszemről tudni érdemes… A tigrisszem egy drágakőként használt kvarc változat neve, amelyben vékony amfibol szálak találhatóak. Az amfibol kezdetben kék (sólyomszem) majd limonitosodás során aranybarnává válik. A sólyomszem és a tigrisszem is a 19. században került először Európába, eleinte mind a kettő drága, divatos kő volt. Egyedüli fontos lelőhelyük a dél-afrikai Oranje folyótól északra …

Jáspis

Amit a jáspisról tudni érdemes… A jáspis egy kvarc változat, ami számos színben előfordul. Leggyakoribb a vörös megjelenése, amit vas beépülése okoz. Kalcedon alváltozatnak tekintjük. Gyakran jáspisnak hívjuk azokat a kőzeteket, amelyek magas SiO2 tartalmuk miatt jól megmunkálhatóak. (Poppy seed jáspis = riolit, oceán jáspis= zöldkövesedett riolit, leopárd jáspis= riolit) Forrás: Az Ásványos A jáspis …

Amazonit

Amit az amazonitról tudni érdemes… Az amazonit egy káliföldpát fajta drágakő neve. A zöld mikroklin földpátot nevezzük amazonitnak. Az egyébként fehéres ásványról sokáig azt gondolták, hogy a réz beépülése okozza színét, mint sok élénk zöld és kék ásványnak. Végül kiderült, hogy ólom és víz beépülése játszik szerepet a különleges szín kialakulásában. Gránitokban fordul elő. Híres …

Opál

Amit az opálról tudni érdemes… Az opál, amorf, nincs hosszú távú kristályos rend benne, SiO2 és víz alkotja. Képlete: SiO2 x nH2O. Két fő fajtát különböztetünk meg drágakő szempontból. A Nemes opált és a közönséges opált. A nemesopál szerkezete mikrométer nagyságrendű kovasav szerkezetekből áll, amik a fény hullámhosszával összemérhetőek. Amikor (erősítő) interferencia lép fel akkor …